Bejelentkezés Bezárás
Magyar nyelvEnglish language

Az Ön kosara üres


Kosár bezárása

Amit a kerámiaburkolatról tudni kell, vásárlás előtt


Az építőanyag piac rendkívül nagy választékban kínál hidegburkolatokat.  Választáskor az esztétikum mellett a műszaki paramétereket is figyelembe kell venni, mert a kerámia burkolatok, mint fedőfelület képző anyagok, sokszor komoly fizikai, kémiai és mechanikai igénybevételnek vannak kitéve. 

A gyári katalógusokban termékenként megtalálhatók a gyártó által vállalt technikai paraméterek, ezekről tájékozódjon szakképzett értékesítőinktől.

 

A kerámiaburkolatok műszaki jellemzői:


Mázas kerámialapok: A leggyakrabban használt burkolólap típus. A mázas kerámiák égetését vagy két külön lépésben, vagy a korszerű rotációs kemencében, egy lépésben végzik. A cserép felületén a mintákat szitanyomással készítik. A máz lehet fényes, vagy matt. Ezek a lapok jól tűrik a nedvességet, valamint a mechanikus és a vegyi hatásokat is. A máz növeli a kerámia kopásállóságát, ennek függvényében gyengén, közepesen, ill. erősen igénybe vett helyiségek burkolására is alkalmasak.

 

Máztalan kerámialapok: Ezek anyagában színezett kerámialapok, melyek a nagy igénybevételnek kitett helyiségek burkolására alkalmasak. Felületük sima és egyenletes vagy strukturált, csúszásálló réteggel bevont és fényesre csiszolt. Alkalmasak kül- és beltéri, fali vagy padlóburkolásra.

 

Kopásállóság - PEI szám (MSZ EN 154)

A kopásállóságot a mázas kerámia burkolólapok felületén szokták mérni és az ún. PEI skála értékeivel jelölik. Anyagában színezett, teljes keresztmetszetében azonos burkolóanyagnál a kopásállóságot mélydörzsöléses eljárással (ISO 10545-6) vizsgálják és az anyagveszteség alapján határozzák meg.

PEI I: kevésbé igénybevett terek burkolására, ahol mezítláb vagy puha talpú cipőben járunk. Pl. fürdőszoba, hálószoba.

PEI II: kevésbé igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, melyeket viszonylag ritkán használunk, normál talpú cipőben járunk.

PEI III: közepesen igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, amelyen normál talpú cipőben járunk, az igénybevétel átlagos, a felületet karcoló, szennyező anyagok is érheti pl. magánlakások kopásnak kevésbé kitett helyiségei (nappali, fürdőszoba, stb.) Előszobába, konyhába nem ajánlott.

PEI IV: Erősen igénybevett, gyakran látogatott helyiségek burkolására alkalmas, melyekben az átlagosnál nagyobb az igénybevétel, a szennyeződés. Az olasz és spanyol gyárak által préselt technológiával előállított padlólapok nagy része ebbe az osztályba tartozik. Magánlakásokba korlátozás nélkül javasolt, előszobába, konyhába is.

PEI V: Nagy forgalmú, az átlagnál erősebben igényvett vett helyiségek burkolására alkalmas kerámia. Alkalmazható szállodák és bankok előcsarnokában, üzletekben, éttermekben és büfékben.

 

Fagyállóság (MSZ EN 202)

       Külső térben kizárólag fagyálló minőségű padlólapot szabad leburkolni. A szabvány (ISO 10545-12) a vízzel teljesen telített lapok százszori fagyasztását-felengedését írja elő –5-től + 5°C-ig, mert a jég -4°C éri el legnagyobb térfogatát, a lapok legjobban ekkor károsodhatnak. Feltétele a lap tömegének 0,5%-ánál kisebb vízfelvétel. Jó minőségű padlólapoknál 0,1% is lehet ez az érték, ami kontinentális éghajlaton is garantálja a fagyállóságot.

A lap minőségén túl fontos a megfelelő kivitelezés: flexibilis ragasztó (külső térben teljes telítettséggel, alatta vízszigetelés elkészítése) és flexibilis fugázó anyag alkalmazása. Ugyanis az időjárási hatásoknak kitett burkolat olyan komplex rendszer, ahol az aljzat, a ragasztó és a hézagoló, hézagtömítő anyagok, a burkolatok és a kivitelezés minősége egyetlen megbonthatatlanul egymásra épülő egységet képez. Ha a rendszer bármelyik eleme kifogásolható, az menthetetlenül a burkolat tönkremeneteléhez vezet. Ez a probléma mutatkozik meg pl. a lapok felületén elszórtan jelentkező „kagylós” felpattogzáskor. Ilyenkor a legtöbb "szakember" teljesen biztosra veszi, hogy csakis a lapok fagyállóságával lehet probléma, holott az esetek többségében ennél a jelenségnél is az okozza a felfagyást, hogy a lapok és az ágyazó réteg közé valamilyen kivitelezési hiányosság folytán víz szivárgott.

 

Karcállóság (MSZ EN 101)

A szabvány lényege, hogy a vizsgált lapok keménységét ásványokéhoz hasonlítják oly módon, hogy az adott ásvány egy darabjának frissen letört élével megkarcolható-e a lap felülete. Mázas padlólapok esetében a máz minősége határozza meg a karcállóságot, amit MOHS skálán jelölnek (EN 101). Átlagos lapoknál 3-4-5-ös értékű, de az igazán kemény máz elérheti a MOHS 8-9-es értéket (10-es a kizárólag gyémánttal megkarcolható felület).

 

Csúszásmentesség –nagyon fontos szempont a közösségi- és nedves helyiségekben!

Katalógusok általában jelölik a padlólap csúszásmentességi fokát (DIN 51130). A száraz cipőtalpra vonatkozó csúszásmentességet az „R-skálán” jelölik, értéke rendszerint R9 és R12 között van. Az, ha egy lapnak nincs R értéke, nem feltétlenül jelöli azt, hogy csúszós lenne – sokszor a gyár egyszerűen nem vizsgáltatja be, vagy nem tartja fontosnak feltüntetni az értéket. Ez főleg a mázas kerámialapokra vonatkozik. A balesetbiztonságon túl fontos tényező a tisztíthatóság, ezért nem ajánlott az indokoltnál nagyobb R-értékű lappal burkolni.

R9: általános felhasználás esetén (lakások, iskolák, irodák, rendelők).

R10: csúszásmentes felület (fürdőszoba, raktár, garázs, éttermi konyhák burkolására).

R11: fokozottan csúszásmentes (mosoda, tejüzem, hűtőkamra padlójaként ajánlott).

R12: maximális csúszásmentesség (húsfeldolgozó, ipari konyha, cukorüzem esetén indokolt).

 

A vizes kövön, mezítláb való csúszásmentességet betűvel (A, B vagy C) jelölik. Ennek uszodában, szaunában vagy az otthoni fürdőszobában is nagy jelentősége van. A vizes kövön való elcsúszás a leggyakoribb háztartási balesetek egyike. Ha egy fürdőszobába szánt lapnak nincs legalább „A” kategóriás csúszásmentessége, nem igen kerülhetjük el az utólagos „csúszásmentesítést” például egy kádkilépő használatával.

 

Utólagos csúszásmentesítés

Ha olyan lapot választ, amelynek nem megfelelő a csúszásmentessége, vagy a már meglévő burkolatát szeretné csúszásmentessé tenni, üzletünkben erre is tudunk megoldást javasolni. A speciális eljárás neve: Slip-Stop.

 

A kerámia burkolólapok szabványai

Hazánk az EU-hoz történő csatlakozás során csatlakozott az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) és a CEN (Szabvány Harmonizációs Bizottság) munkájához, és bevezette a Nyugat-Európában már több éve érvényes EN ISO szabványrendszert. Folyamatosan problémát okoz, hogy a kerámia burkolatokra vonatkozó UNI EN 14411 (ISO 13006) szabvány nagy része még mindig nincs lefordítva magyarra, ezért a német és angol nyelvű szabványok értelmezése sok félreértésre ad módot.

 

EN ISO 10545.2: Méretek és felületminőség meghatározása

A minőségi reklamációk jelentős hányadát teszik ki a lapok felületminőségére vagy mérethelyességére vonatkozó kifogások. A szabványból egyértelműen látszik, sokaknak azonban mégsem egyértelmű, hogy ilyen jellegű reklamációnak már leburkolt tétel esetében nincs helye, hiszen a felületi hibákat, tónuseltéréseket csak meghatározott fényerővel megvilágított, adott távolságból vizsgált felületen lehet objektíven elbírálni, a méretpontosság korrekt ellenőrzéséhez pedig a szabványos mintavételt követően nagypontosságú műszerekkel történő méréssorozat szükséges, ami magától értetődő módon egy leburkolt tételnél már nem végezhető el.

Egyértelmű továbbá, hogy a méretpontosság szabványosságának elbírálására sok burkoló és egyéb "szakember" által alkalmazott, a lapok egymáshoz illesztgetésével vagy egyszerű mérőszalaggal helyszínen végzett vizsgálódások teljesen alkalmatlanok, egy közelítő pontosságú méréshez is a mintavételi és mérési módszer alapos ismerete és legalább is egy tolómérce szükséges. Megbízható, hiteles eredményt azonban csakis laboratóriumi vizsgálattal kaphatunk. A kivitelezést végző szakember felelőssége, hogy már az első néhány négyzetméter lerakása során észlelje, ha a lapok minősége valószínűsíthetően nem felel meg a szabványnak, és a munka azonnali leállítása mellett erről megbízóját értesíteni köteles. Ilyen esetben azonnal reklamálni kell a forgalmazónál, aki a helyszínen közelítő pontosságú vizsgálatot végez, és ennek alapján általában képes döntést hozni a reklamáció elfogadásáról vagy elutasításáról, ill. a továbbiakban szükséges vizsgálatokról. Ha egy méretpontatlan vagy tónushibás lappal a burkoló elvégzi a munkát a megbízó beleegyezése, ill. a forgalmazó értesítése nélkül, akkor azt saját felelősségére teszi, és a lapburkolatokra vonatkozó kivitelezési szabvány (MSZ-04-803/13) alapján számon is kérhető, abban az esetben,  amikor a megbízó számla ellenében végeztette a kivitelezést.

 

EN ISO 10545.2 Mérési módszerek és mintavételi eljárások

Ez a szabvány határozza meg, hogy milyen mintavételi, mérési módszerrel vizsgálva - a hibás lapok milyen százalékaránya esetén - utasítható vissza vagy osztályozható le egy adott burkolólap szállítmány. Ennek azért nagy a jelentősége, mert sok felhasználó - kivitelező és építtető egyaránt - meg van győződve arról, hogy ha egy tétel lapban akár egyetlen hibásat talál, akkor már jogosan reklamál. A statisztikai mintavételen alapuló minőségellenőrzésből következik, hogy az első osztályú termékek közt is maradhat olyan lap, ahol a tökéletestől való eltérés a megengedettnél nagyobb. A hibás lapok száma nem lehet több a mennyiség 5%-ánál. Azonban a gyártók saját minősítő rendszerükben lehetnek szigorúbbak a szabványnál.

 

Ehhez a témakörhöz kapcsolódva említsük meg a kerámia lapok azon két alapvető tulajdonságát, amit akár fogyatékosságnak is tekinthetünk, de megfelelő információk birtokában és kellő gondosság esetén nem okozhatnak problémát.

A tónus

A kerámialap nagyszámú összetevő keverékből áll, természetes anyag, ráadásul az égetés alatt a kemencében sem lehet állandó hőmérsékletet garantálni. Ez az oka annak, hogy a lapok tónusa, azaz felületük színének árnyalata minden egyes égetésnél kicsit különböző lesz. Vásárláskor nem várható el, hogy a leszállított tétel azonos tónusú lesz a megrendeléskor megtekintett mintáéval, mert a mintadarabok általában egy jóval korábbi égetésből származnak. Az áru tónusát egyébként a gyártó egy betű- vagy számkód formájában feltünteti a dobozon és a raklapon, ezért egy esetleges rendeléskor lehet az adott tónus kódszámára hivatkozni.

Ez persze nem jelent garanciát arra, hogy – pláne hosszabb idő eltelte után – még lesz a gyárban ugyanabból az égetésből. Tanácsos tehát, hogy vásárláskor a feltétlenül szükségesnél többet rendeljünk egy adott tételből, és a munka befejeztével néhány doboz tartalékkal rendelkezzünk, mert szinte biztos, hogy ha később csőtörés vagy más probléma miatt fel kell törni a burkolatot, képtelenség lesz majd ugyanabból az égetésből származó, azonos tónusú pótlást beszerezni. Általában a tónuseltérés a rusztikus, „foltos”, illetve a halvány lapoknál a legkevésbé feltűnő, míg a sötét, homogén színűeknél a leginkább zavaró.

 Bizonyos termékcsaládoknál (cotto vagy természetes márvány, ill. kő jellegű padlólapoknál) egy szállítmányon belül, szándékosan több tónusú lap jelenik meg. Ezt a termékkört az előforduló színdifferenciák szerint 4 osztályba sorolják. Jelölése: V1-azonos tónus, V2 és V3- eltérő tónusokból kevert, V4-több árnyalat, erősen kevert. A többtónusú lapok lerakása előtt ajánlott száraz lerakással a padlóburkolás képét előre megtervezni, az eltérő tónusokat arányosan szétosztani.

 

A kalibráció

Az égetés során a lapok 3-8 százalék közötti térfogatveszteséget szenvednek, ennek következtében a kemencéből kikerülő lapok között jelentős méretkülönbség jelentkezik. Ennek kiküszöbölésére a legtöbb gyárban a gyártósorba az égetés után és a dobozolás elé egy számítógép-vezérlésű fotocellás „kalibráló” gépet iktatnak, amely minden egyes lapot oldalanként három ponton megmér, és a közel azonos méretűeket együvé válogatja. A méretosztályozás során kialakuló egyes csoportokat jelölik az ún. kaliberszámmal, ami a névleges mérettől való eltérés mértékét jelöli. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy 30x30 cm névleges méretű padlólap a valóságban sohasem pontosan 300x300 mm, hanem kaliberosztálytól függően annál néhány milliméterrel nagyobb vagy kisebb is lehet.

 

Feliratok a doboz oldalán:

Articolor: Az áru kódja, vagy neve (fantázianév, vagy egy több számból álló számsor).

Scelta: Minőség: egy számjegy jelöli, hogy milyen minőségű a lap.

Tono: Tónus: két számjegyű kód az égetési szín meghatározására.

Kalibro: Kalibráció vagy méret számkódos jelölése.

 

Ha a fenti speciális tulajdonságokkal tervező, kivitelező és megrendelő egyaránt tisztában van, akkor semmiféle problémát nem okoznak, ha viszont a kereskedő nem tájékoztatja ezekről az érintetteket, akkor bosszúság és reklamáció állandó forrásai lehetnek.

 

Burkolás:

A termékek burkolását szakemberrel végeztessék. Ajánlott a kivitelező referencia munkái alapján szakmai felkészültségéről meggyőződni. A munkálatokat előzze meg vállalkozói szerződés, amiben rögzítik az elvégzendő feladatokat, határidőket, árakat ill. fizetési ütemezést. A burkolat minőségi garanciáját a számla biztosítja, ezért saját érdekében figyeljen és a számlát őrizze meg. A lapok lerakása előtt ellenőrizni kell a dobozon feltüntetett adatokat. A lapok lerakása előtt minden egyes dobozból vegyen ki 1-1 lapot és ellenőrizze a méretazonosságot és színárnyalatot. Amennyiben eltérést tapasztal, azonnal forduljon kereskedőjéhez a burkolat lerakása előtt! 

Padlóburkolásnál fontos, hogy a 15 m2-t meghaladó felület megfelelő módon (aljzatbetonon és burkolaton átvezetve) tágulási hézag legyen, ellenkező esetben nem garantálható az esetleges épületmozgások miatt a burkolat repedése. A burkolólapok kiosztását a dilatációhoz igazodva kell elvégezni.

Burkolási munkálatokat 5 Celsius fok feletti hőmérsékleten (ideális a 18-22 fok) szabad végezni. Az alkalmazott ragasztó és fugázó anyagokat a termékhez ill. a körülményekhez igazodva kell megválasztani: Flexibilis ragasztó és fugázó szükséges kültérben mindig, beltérben padlófűtés esetén; nagyméretű lapok, vagy nem nedvszívó (fagyálló) greslapok burkolásakor minden esetben. Fontos a fogadó felület (padló, fal) minőségének ellenőrzése (kellően stabil, sík felület) pormentesítése, megfelelő alapozása (mélyalapozó vagy tapadóhíd használata, igény esetén kiegyenlítés elvégzése). Fontos a felhasznált anyagok felhasználási útmutatójának pontos betartása! A burkolólapok között hézagot (fugát) kell hagyni, amit fugázó anyaggal kell kitölteni a gyártó utasításai szerint. A dilatációs hézagot és a padlólap és falicsempe ill. lábazati elem találkozásánál képződő fugát is tartósan rugalmas tömítéssel (szilikonfugázó) kell kitölteni. A padlólapok lerakása után a felületet kartonnal és fóliával le kell takarni, mert a további munkálatok során a homokszemcsék megkarcolhatják a mázfelületet ill. a szerszámok elejtése következtében a felület sérülhet. Az így keletkezett károkért sem a gyártó, sem a kereskedő nem vállal felelősséget.

Polírozott greslapok felületét több fázisban, egyre finomabb gyémántkoronggal csiszolják, aminek során elveszíti a tökéletesen zárt pórusú felületi szerkezetét. Erősen színezett fuga használata nem ajánlott, és minden esetben lemoshatósági próbát kell végezni nem látható felületen. Felületén nyomot hagynak agresszív vegyi anyagok, későn lemosott fugafátyol, filctoll jelölés, vörösbor.

Aszimmetrikus (téglalap formájú lapok) burkolása: Minden egyes termék esetén figyelembe kell venni a termékkatalógusban megadott lerakási javaslatot. De általános szabály, hogy a feles eltolás (kötésben rakás) szinte minden esetben tilos, mert a szabványos középponti görbeség miatt a felület nem lesz egyenletes (fogazottság alakul ki). Esetenként kizárólag a hálós lerakást engedélyezi a gyártó, de az általános ajánlás a hosszoldalra vetített 1/10 – 1/3-os átfedés között van. (Pl. 30x60cm-es lap esetén 6-18 cm között lehet a lapok átfedése)

Klinker termékek: Extrudálással (húzott) készülnek, magas égetési hőfokon. Mechanikai tulajdonságaik jobbak, ezért kiválóan alkalmas ipari burkolatok ill. medence burkolatok készítésére. Jellemzője a nagyobb méretpontatlanság, amit szélesebb fugával kell kompenzálni.

 

Tisztítás:

 A kerámia burkolatok tisztítása nem igényel különös figyelmet, bármilyen padlótisztításra alkalmas (semleges vagy enyhén lúgos kémhatású) szerrel elvégezhető. Kerülni kell a súroló hatású anyagok használatát, mert azok megkarcolhatják a felületet. (termékek besorolása: ISO 10545-14)

 

Reklamáció:

Olyan hibára vonatkozó reklamációt, ami burkolás előtt is észlelhető (méreteltérés, felületi hiba, színeltérés, görbeség), a burkolási munkák megkezdése előtt kell jelezni a vásárlás helyén. Burkolás után kizárólag akkor van lehetőség reklamációra, ha rendeltetésszerű használat mellett keletkezett, feltételezhetően a termék „rejtett” hibájából adódóan. Nem első osztályú (1C.o., 2.o., 3.o., MS.o.) termékek vásárlása esetén a gyártók egyáltalán nem fogadnak el reklamációt.

 

Akciós ajánlat


Bejelentkezés